A Szigetközi Mentett Oldali Vízpótló rendszer nemcsak mérnöki szempontból számít különlegesnek, hanem természetvédelmi jelentősége miatt is kiemelkedő szerepet tölt be Magyarországon. A vízügy az elmúlt években végzett rendszeres fenntartási munkáinak és fejlesztéseinek köszönhetően a térség egyik fontos Natura 2000 területe, a Kucsérok vízellátása is tovább javult, amely új lehetőségeket teremtett az élővilág sokszínűségének megőrzésében.
A „Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése” elnevezésű projekt révén a Nagy-Dunából gravitációs úton érkezik az ökológiai vízmennyiség a mentett oldal csatornarendszerébe. A víz a Béka-éri szivornyán keresztül jut az Alsó-Szigetköz egyik legfontosabb vízi tengelyének számító Szavai-csatornába, amely több mint 24 kilométer hosszan halad végig a térségen, miközben számos kisebb csatornát is táplál.
A rendszer azonban nemcsak a vízpótlást szolgálja: kulcsszerepe van a Kucsérok mintegy húszhektáros területének fenntartásában is. A Natura 2000 besorolású élőhely rendszeres elárasztását 2017 óta minden évben elvégzik az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A vízkormányzás a - Kucséroki zsilip visszaduzzasztásának segítségével -, a Szavai-csatorna oldalzsilipein keresztül történik, a hatósági előírásoknak és az üzemeltetési szabályzatnak megfelelően.
Az elárasztási időszakokat úgy alakították ki, hogy azok a lehető legjobban szolgálják az élőhelyek fennmaradását. A csatorna bal partján fekvő területek február közepétől április közepéig kapnak utánpótlást, míg a jobb parti öblözet hosszabb ideig, egészen május közepéig, majd nyáron újabb egy hónapig részesül vízpótlásban.
Az időszakos vízkivezetéseknek köszönhetően a Kucsérok térsége az évek során gazdag vízi élőhellyé, mocsári rétté alakult, mely szabályozott vízmegtartási rendszer ma már számos növény- és állatfaj számára biztosít megfelelő életfeltételeket. A fejlesztések legújabb elemeként 2025-ben új elosztó földmedret alakítottak ki, amely hatékonyabb vízelosztást tesz lehetővé a területen.
Az intézkedések különösen fontosak egy fokozottan védett faj, az Északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi) számára. Ez a ritka kisemlős elsősorban folyómenti vizes élőhelyeken és lápréteken él, fennmaradása pedig nagymértékben függ a megfelelő vízháztartás biztosításától.
A mérnöki megoldások és a természetvédelem kapcsolata
A Kucsérok példája jól mutatja, hogy a korszerű vízügyi mérnöki megoldások és a természetvédelem nem egymással szemben álló területek, hanem egymást erősítő rendszerek lehetnek. A zsilipek, szivornyák, csatornák és szabályozott vízkormányzási rendszerek lehetővé teszik, hogy az ember irányítottan is fenntartsa azokat a természetes vízviszonyokat, amelyek számos érzékeny élőhely fennmaradásához szükségesek.
A vízmegtartáshoz szükséges megfelelően megtervezett infrastruktúra nemcsak a vízgazdálkodást segíti, hanem hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez, a vizes élőhelyek rehabilitációjához és a fokozottan védett fajok élőhelyének megóvásához is. A Kucsérok fejlesztése így egyszerre tekinthető sikeres műszaki beruházásnak és hosszú távú természetvédelmi befektetésnek.