A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája.
Magyarország legnagyobb szigete, melynek területe: 375 km2. Hossza 52,5 km, szélessége átlagosan 6–8 km. A lejtési viszonyok alapján két részre: a Felső- és Alsó-Szigetközre osztható fel. Tengerszint feletti magassága 110 m-től 125 m-ig változik.
A Szigetköz kialakulása a földtörténeti múltban 2,5-3 millió évvel ezelőtt a harmadkor és a negyedkor határán kezdődött. Ekkor ömlött le a Pannon-tenger elhagyatott medencéjébe az Ős-Duna roppant vízmennyisége. A síkságon szétterülő víz nem tudta hordalékát tovább görgetni és nagy részét lerakva szigeteket, zátonyokat épített. Közöttük sok ágra szétválva folyt tovább. Évezredekkel ezelőtt ezen a területen beltenger vize hullámzott. A geológiai körülmények folytán a víz (a Duna) megtalálta mai útját, illetve folytatódott a sík terület feltöltődése. A folyó nagy esésű része a hegyvidékről (Alpokból) itt a síkságra (Pannónia) került. A folyás lelassult, s ezzel a hordalékmozgató képessége is lecsökkent. Lerakta hegyvidékről görgetett kavicsot, amely több száz méter vastaggá vált. Ezen a hordalékkúpon szanaszét ágazó mederrendszer vonalai alakultak ki. A XIX. századi folyamszabályozás után ennek a csodálatos világnak egy része megmaradt.
A Mosoni-Duna jobboldali mellékága a Lajta folyó az országhatáron két ágon belépve Mosonmagyaróvárnál torkollik a befogadóba.
A Szigetközi Hullámtéri Vízpótló Rendszer alatt a Duna folyam 1850-1806 fkm. közötti szakaszán található jobb parti mellékágrendszereit, és az azok vízpótlását biztosító létesítményeket értjük.
Ezek az alapvetően fonatosnak nevezhető ágrendszerek az 1870-es évektől kezdődően az emberi beavatkozások hatására jelentősen átalakultak. Az 1900-1978 közötti időszak középvíz-szabályozási munkák hatására a főmeder fenékszintje süllyedni, a mellékágak fenékszintje emelkedni kezdett. A Duna elterelése után az ún. szükség intézkedések keretében kezdett vízpótlást az ÉDUVIZIG. A Dunakilitinél megépített fenékküszöb és duzzasztómű hatására, három töltőbukón keresztül, lehetővé vált a hullámtér vízpótlása a Duna főmederből.
A Felső-szigetközi hullámtéri vízpótló rendszer térbeli kiterjesztését a KEOP Európai Uniós projektek keretében 2012-2015 közötti időszakban végezték. A projekt során megvalósult az
alsó-szigetközi hullámtéri ágrendszerek vízpótlása, amely javítja az Alsó-szigetköz mentett oldali vízpótlásának megoldását is.
A vízpótló rendszer 2001-ben vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott. 2003 óta – a Szlovák-Magyar Határvízi Bizottság döntése értelmében – lehetőség van a hullámtéri vízrendszer részleges elárasztására is. A rendszer üzemelését a Szigetközi Üzemelési Bizottság évente felülvizsgálja.
A hajdani szövevényes ágrendszerű Duna, az árvédelmi töltés megépítésével két részre szakadt: hullámtérre és mentett oldalra. Az árvédelmi töltéstől a Mosoni-Dunáig terjedő Mentett oldali vízpótló rendszer, jellemző mozaikos tájszerkezetét az élővizek, a különböző mértékben feltöltődött Duna ágak és a környezetükben kialakuló vízi és szárazföldi növényzet, valamint az ehhez alkalmazkodó művelt mezőgazdasági területek, települések alkotják. A víz alapvetően meghatározza a gazdálkodás feltételeit.
A mentett oldalon a valamikori Duna ágak nyomvonalán, azok összekötésével sűrű, 1,3 km/km2 fajlagos csatornasűrűségű belvízlevezető csatornarendszer került kiépítésre. A Duna medersüllyedése és a Duna 1992. évi elterelése miatt a hiányzó vízkészletek pótlására az
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kidolgozta a belvízlevezető csatornahálózat átalakításával a mentett oldali vízpótló rendszer koncepcióját. Ennek alapján mederbővítések, meder összekötések, új medrek és műtárgyak létesítésével folyamatosan épült, illetve épül ki a rendszer.
A hullámtéri vízpótló rendszer fejlesztésével párhuzamosan megvalósult a mentett oldali vízpótló rendszer továbbfejlesztése is, amelynek keretében a rész-területek vízpótlását biztosító létesítmények a gerinchálózathoz csatlakoztak. A fejlesztéseket követően a csatornahálózat mintegy 15 km új mederrel bővült.
A jelenlegi, kettős funkciójú rendszer 168,7 km állami tulajdonú, VIZIG kezelésű medret, valamint társulati csatornákat tartalmaz.
A Szivárgó csatorna megközelítően 13 km hosszú, befogadója a Duna 1840+000 fkm szelvénye. A csatorna eredetileg a dunacsúnyi tározó szivárgó vizeinek elvezetésére épült ki. Jelenleg a szivárgó vizek mellett a szlovák oldalról a Mosoni-Duna számára átadott vízhozam továbbítását is szolgálja, s ennek következtében a Szigetközi vízpótlás kulcsfontosságú elemévé vált, a
Mosoni-Duna és a Mentett oldali vízpótló rendszer tápláló csatornája lett.