- Hanság
A Hanság, a Fertő „édesanyja”, hajdan hazánk egyik legnagyobb összefüggő lápterülete volt, melynek történetében alapvetően jellemző a hidrológiai szélsőségek, szeszélyes vízviszonyok előfordulása és az ellenük való folytonos – már a rómaiak korában elkezdett – küzdelem.
A Hanság természeti törvények uralta mocsárvilága – a Fertő-tóval összefüggő vízrendszert alkotva – egészen a XVIII. sz. második feléig ősi háborítatlanságban volt. Az elkövetkező évszázadok eredménye, hogy mára ez a terület teljesen átalakult. A lecsapolási munkálatok eredményeként jött létre a Kis-Rába vízpótló rendszere is.
- Kis-Rába vízpótlórendszer
A Kis-Rába vízrendszere a Kisalföld területén a Rába folyótól északnyugatra fekszik. A vízrendszer megközelítően háromszög alakú terület, melynek déli csúcsa a Nicki-duzzasztómű, északról a Hanság-főcsatorna és a Rábca nyomvonala, nyugatról a Répce, míg keletről a Rába tekinthető természetes határnak. Topográfiailag a terület síkság, átlagos magassága 112 – 139,3 mBf között van.
A Kis-Rába rendszer az ország egyik legsűrűbb vízhálózata, számos műtárgy teszi lehetővé a vízrendszeren belüli vízkormányzást. A vízrendszer hatásterülete, illetve a hidrológiai szempontból meghatározó tényezők túlnyúlnak e földrajzi lehatároláson, mert a vízrendszer vizei az Ikva felé kormányozhatók, illetve a Rábca és a Hanság-főcsatornán keresztül kapcsolatban van a Fertő és az Észak-Hany vizeivel is. Sajátos elhelyezkedése és az összetett vízkormányzási lehetőségek miatt tehát a Rába és a nyugat-magyarországi vízfolyások mellett a Fertő tóval és a Duna vízrendszerével is szoros kapcsolatban van a Kis-Rába rendszere.
A rendszer vízellátása nagyobbrészt a Rába folyóból a Kis-Rábán keresztül történik. A Kis-Rábán kívül az Ikva patak, a Kardos-ér, a Répce folyó, a Kőris patak és tóeresztéskor a Hanság-főcsatorna szállítanak vizet az öntözőrendszer területére.
A vízjogi üzemeltetési engedély alapján Nicknél a rendszerbe betáplálható vízmennyiség 8,0 m3/s. Az öntözési, halastavi vízjogi üzemeltetési engedélyekkel lekötött vízsugár 3,95 m3/s. A Nyirkai-Hany és az Osli-Hany vizes élőhelyek üzemeltetésére 1,343 m3/s természetvédelmi vízigény jelentkezik. Kisebb nagyságrendben, 31,7 ha-on halastavi hasznosítás van.
A Kis-Rába vízpótlórendszer négy fürtre tagozódik:
- Kis-Rába fürt
- Répce fürt
- Keszeg-ér fürt
- Rábca fürt
- Kis-Rába fürt:
A rendszer vízpótló főcsatornája a Kis-Rába. Történeti kutatások alapján Kr.e. 300 körül Galerius császár uralkodása alatt a Pannóniában élő telepesek ásták ki először a Kis-Rába medrét. A Rába árvizeit nem engedték a Hanság irányába, így a Kis-Rába vízrendszere elvált a Rábától. Egyes feljegyzések szerint a mai Kis-Rába elődje már a középkor középső időszakában a XIV-XVI. sz. közötti időszakban is megvolt. Jelenlegi hossza 40,235 km, jellegét tekintve kettősműködésű csatorna.
A fürtből vízátadás történhet a Kőris patakon keresztül a Répce fürtbe, illetve vízátvétel a Vámház-ér - Kis-Rába összekötő csatornán keresztül szintén a Répce fürtből.
- Répce fürt:
A Répce vízgyűjtője a Kárpát-medence nyugati részén terül el. Felső szakasza dombvidéki, a Répcelak fölötti szakasz vízgyűjtőterületének jelentős része (2/3) Ausztria területén található. A Répce árvizeinek levezetésére a XX. század elején épült meg a Répce-árapasztó, melynek segítségével Répcelak térségében a Répcén érkező fölös vizeket keleti irányban a Rábába lehet levezetni. E csatorna tehát eredetileg teljes egészében az árvíz levezetésének céljából épült.
A fürt vízpótlása 0,5 m3/s mennyiségben a Répce folyón a 38+952 szelvényben lévő répcelaki zsilipen keresztül, 3,0 m3/s mennyiségben pedig a Kis-Rábából a Vasútmenti-csatorna és a Kőris patak közvetítésével biztosítható.
A Répcéből a Höveji-duzzasztónál (21+425 szelvény) át lehet vezetni a vizet egyrészt a Vámház-érbe másrészt a Répce - Kardos összekötő csatornán keresztül a Kardos-ér alsó szakaszára. A Kardos-érből az Ikva patak alsó szakasza és a Hanság-főcsatorna alsó szakasza látható el vízzel. A Vámház-érből az 5+870 km szelvénynél kiágazó Vámház-ér - Kis-Rába összekötő csatornán keresztül vízátterelés lehetséges a Répcéből a Kis-Rábába. A Vámház-ér közvetítésével látható el vízzel a Kis-Répce, továbbá kisebb részben a Hanság-főcsatorna alsó szakasza.
- Keszeg-ér fürt:
A Keszeg-ér hossza a Fácánosi-tiltótól a torkolatig 50,226 km. Nyomvonala megközelítően a Keszég-ér belvízöblözet tengelyében, annak mélyvonulatán van. A csatorna Markotabödöge, Csorna, Sopronnémeti, Magyarkeresztúr, Vásárosfalu településeket érinti. Feladatát tekintve kettősműködésű csatorna. Felső szakaszán az öntözés, alsó szakaszán a belvízelvezetés a domináns. A fürtből vízátadás történhet a Kis-Rába fürtbe a Farkas-árok és a Rábatamási-határcsatornán keresztül, valamint a Rábca fürtbe a Keszeg-érből.
- Rábca fürt:
A Fertő és a Hanság-medence lefolyástalan, elláposodott területének lecsapolása 1795-ben kezdődött a kanyargós Rábca meder szabályozásával. Teljes hossza 47,5 km. A Fertő tavat a Mosoni-Dunával összekötő Hanság-főcsatorna - Rábca vízrendszer biztosítja a Fertő tó felesleges vizeinek, az Ikva és a Répce természetes vizeinek, valamint a Rábca-Hansági belvízrendszer belvizeinek a levezetését. Emellett jelentős szerepet tölt be a vízpótlásban is.
A fürtbe vízátvétel lehetséges a Répce fürtből a Répcén és a Hanság-főcsatornán, a Kis-Rába fürtből a Kis-Rábán, Szegedi-csatornán és a Kapuvár-Bősárkányi-csatornán, a Keszeg-ér fürtből a Keszeg-éren keresztül.