Nagy-Pándzsa vízgyűjtője
A Nagy-Pándzsa vízgyűjtőterülete dombvidéki jellegű, kiterjedése 258,0 km2. Az Észak-Dunántúl középső részén, Győrtől dél-délkeletre, geomorfológiai szempontból több különböző jellegű természetes tájegység határán helyezkedik el. A vízgyűjtő torkolati része a Marcal-völgyhöz, középső része a Győr-Tatai-teraszvidékhez, felső szakasza pedig a bakonyaljai Pannonhalmi-dombság kistájhoz tartozik.
A vízgyűjtő legmarkánsabb geomorfológiai egysége a Pannonhalmi-dombság. Felépítése megegyezik a Pannon-medence általános szerkezetével, alul agyagos, magasabban homokos rétegek dominálnak. A löszös, finomhomokos üledékben az időszakos vízfolyások mély völgyeket, vízmosásokat alakítottak ki. A legjelentősebbek Győrújbarát, Nyúl, Écs és Ravazd községek területén találhatók, melyek feltöltődését, a hordalék visszatartását vízmosáskötő gátakkal segítik elő. Tekintve, hogy a vízgyűjtőterületen talajvédő művelést általában nem folytatnak, jelentős a befogadókat terhelő hordalék lesodródás.
A Nagy-Pándzsa a pannonhalmi és Ravazd-csanaki vonulat közötti egyenes vonalú völgyben folyik észak-északnyugati irányban. A felső szakaszon három jelentősebb forrásból táplálkozik, a legtávolabbi a győrasszonyfai vasútállomás közelében, a másik a völgy nyugati szélén a Magyalósi erdőben, a harmadik, s egyben legbővebb vizű pedig Ravazd mellett (Béla király kútja) található.
A Nagy-Pándzsa Nyúl községet elhagyva észak felé kis ívet ír le, itt Töltéstava alatt torkollik be a legjelentősebb mellékága, a hosszában és vízgyűjtő területében is nagyobb Vezseny-ér. Innen a Nagy-Pándzsa északnyugatra tart, majd eléri a Győr-Pápa vasútvonalat. A vasútvonal keresztezése előtt fogadja be baloldalról a Kis-Pándzsát, majd a vasút és a 83 sz. közút keresztezése után elhaladva csatlakozik az ún. Rabkerti-tóba, majd Tyúktelepi-zsilipen keresztül a Rába folyóba. Teljes hossza 29,3 km.
A Nagy-Pándzsa befogadója korábban a Holt-Marcal, illetve ezen keresztül a Rába volt. Az 1968-1972-ben végrehajtott vízrendezés során a Holt-Marcal alsó szakasza a Nagy-Pándzsa torkolati szakaszává vált, megnövelve a vízfolyás hosszát 1,5 km-rel.
A 31,45 km hosszú Vezseny-ér, Bakonybánktól keletre ered, Tápszentmiklós térségében számos állandó - névtelen - forrás táplálja, melyek a bakonyaljai törmelékkúp vizét szolgáltatják. A Vezseny-ér Töltéstava alatt torkollik a Nagy-Pándzsa 10,1 km-es szelvényébe. Közvetlen vízgyűjtő területe 134,2 km2.
A Nagy-Pándzsa többi mellékága lényegesen kisebb, ezek közül a Kis-Pándzsa a legjelentősebb. A Kis-Pándzsa a Csanak-Ravazdi vonulat északkeleti felének vizeit, valamint a Csanaktól északra eső sík terület belvizeit gyűjti össze. Hossza 9,745 km, közvetlen vízgyűjtőterülete 25,9 km2. Végszelvényénél csatlakozik a nyúli, ún. Sárkánylyuk vízmosás.
A területen összesen 13 db tározó üzemel: 6 db a Vezseny-éren, míg 7 db a Nagy-Pándzsán. A Ravazd I. és II. számú, valamint a Pér I, II. és V. számú tározó átfolyásos rendszerű, a többi körtöltéses. A tározóknak jelentős árvízcsúcs csökkentő hatása is van. A tározók magántulajdonban vannak, jelenleg valamennyit halastóként hasznosítják.
A Nagy-Pándzsa 18+760 szelvényében a jobb parton vezetik be az écsi szennyvíztisztító tisztított vizeit.