Az Ikva-patak Észak-nyugat Magyarország egyik legjelentősebb kisvízfolyása. Ausztriában ered és Sopron felett lép be országunk területére, majd mintegy 50 km megtétele után a Hanság-főcsatornába torkollik.
Az Ikva-patak magyarországi vízgyűjtő területe 331 km2
Az Ikva-patak Ausztria területén ered, magyarországi szakasza 51,545 km. Az országhatáron belépve átfolyik Sopron belterületén és délkeleti irányba haladva érinti Kópháza, Nagycenk, Pereszteg, Pinnye, Ebergőc, Röjtökmuzsaj községeket, majd észak-északkeleti irányban Fertőszentmiklós, Petőháza, Fertőendréd községeken folyik keresztül. Befogadója a Hansági-főcsatorna 23+500 km szelvénye. Vízgyűjtőterülete 688 km2, ebből 158,4 km2 Ausztria területére esik. Nyugati része váltakozó magasságú hegy- és dombvidék, keleti része síkvidéki terület. Az Ikva-patak mellékvízfolyásai: Liget-patak, Sós-patak, Rák-patak, Arany-patak és a Kardos-ér. Ezen kívül befogadója több vízi medernek is.
Az országhatártól Fertőszentmiklósig a meder nagy esésű, erózióra hajlamos. Fenntartására, meder biztosítására kőművek, biológiai és biotechnikai meder, illetve rézsűvédelem alkalmazása szükséges. A mederfenntartási munkákkal egyidejűleg partrendezés is történt, figyelemmel a gépi fenntartás lehetőségének biztosítására.
Az Ikva-patak és vízrendszere elsősorban a Soproni - hegység (Ödenburger- Gebirge) vizeit gyűjti össze és szállítja a Hanság-medencéjében, de befogadja még a Nikitsch (Füles), Lövő, Pusztacsalád dombvidékének - az u.n. Cseraljának - vizeit is az igen jelentős mellékvize, a Kardos-ér által.
A vízgyűjtő tehát a Dunántúl északnyugati csücskében terül el, átnyúlik Burgenland területére és igen változatos képet mutat. Domborzata nyugatról kelet felé lejt. Legmagasabb pontja 560 m B.f. körüli magasságban van, a legalacsonyabb pedig a Hanságban a 115 m B.f. körüli szinttel jellemezhető.
Magassági megoszlás szerint a vízgyűjtőterület 17 %-a 300-500 m B.f., az 54 %-a 200-300 m B.f., a 32 %-a < 150 m B.f. szinten helyezkedik el.
Az Ikva-patak jelentősebb mellékvízfolyásai a következők:
A Sós-patak vízgyűjtő területe Sopron felett az Ikva-patak bal partján helyezkedik el. Kisebb része Ausztria területére esik, kiterjedése 12,0 km2. Északnyugati - délkeleti irányban, átlag 2 ‰ esésű, keleti oldalon dombokkal határolt mélyvonulaton halad a patak. Hossza - az országhatárig – 4,256 km. Befogadója az Ikva-patak 48+340 km szelvénye.
Rák-patak Sopron város és Ágfalva község közigazgatási területén húzódik. Befogadója az Ikva-patak. Néhány kisebb vízhozamú forrásból valamint csapadékból táplálkozik és nyolc helyi patak vizét gyűjti össze.
Az Arany-patak vízgyűjtő területe részben Győr-Moson-Sopron megye, részben Ausztria területén van. Teljes kiterjedése 135,4 km2, ami magában foglalja a Kecske-patak 45,2 km2 vízgyűjtő területét is, északon a Soproni-hegység, nyugaton és délen az Alpok nyúlványai, keleten az Ikva-völgye határolja. Legmagasabb pontja 558 m B.f., legalacsonyabb része 154 m B.f. A vízgyűjtő fő vízfolyása az Arany-patak. Hossza 19,3 km, magyarországi szakasza 2,98 km. Nagycenket érintve a község alatt torkollik az Ikva-patak 31+948 km szelvényébe. Legjelentősebb mellékága a Kecske-patak, amit Ausztria területén vesz fel.
A Kecske-patak vízgyűjtőterülete Soprontól délre fekszik. Északnyugaton a Soproni-hegység, délen és keleten hullámos térszínű dombvidék határolja. Magassága 180 és 470 m B.f. között változik, erdővel borított. Kiterjedése 45,3 km2, ebből magyar területen van 23 km2. A vízgyűjtő fő vízfolyása a Kecske-patak. A Soproni-hegységben a Ferenc-forrásnál ered. Kisebb forrásokból és csapadékvízből táplálkozik. Hossza 12,251 km. Alsó 4,4 km-es szakasz osztrák területen halad, ott felveszi a Brandmajori-csatornát és ott torkollik az Arany-patakba. Esése a felső szakaszon 30-35 ‰, középső szakaszán 7 ‰.
A Kardos-ér vízgyűjtő területe az Ikva-patak jobb partján terült el. Északon az Ikva-patak vízgyűjtője, keleten a Répce, délnyugaton a Répcelak, Iván, Sopronhorpács községek vonalán húzódó vízválasztó határolja. Alakja szabálytalan háromszög, melynek csúcsa Ausztria területén van. Felszíne változatos, 118 – 235 m B.f. szintek közötti; 66 %-a síkvidék, 34 %-a dombvidék. Kiterjedése 305,2 km2, ebből 58,2 km2 Ausztria területén van. A vízgyűjtő fő vízfolyása a Kardos-ér. Ausztria területén ered, Sopronkövesd, Lövő, Nemeskér, Pusztacsalád, Csapod és Vitnyéd érintésével 57 km megtétele után torkollik az Ikva-patak jobb parti 5+800 km szelvényébe. Magyarországi szakasz 45 km2, átlagos esése 1,9 ‰. A Kardos-ér befogadója több belvízcsatornának. Jelentősebb medrek: Gémesi-övcsatorna és a Répce-Kardos-összekötő-csatorna. A vízfolyás alsó szakasza síkvidéki jellegű, ezért feliszapolódó, felső szakasza erózióra hajlamos.