Cuha-Concó vízgyűjtője
A Cuhai-Bakony-ér vízgyűjtője Győr-Moson-Sopron, Komárom és Veszprém vármegyék területén fekszik, területe 547,1 km2, a vízfolyás teljes hossza 80,6 km, amely a 49,558 km-es szelvényig az Észak-dunántúli, a fölötte lévő szakasz pedig a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozik.
A Cuhai-Bakony-ér Északi-Bakonyban, Zirc fölött, Eplénynél ered, kb. 420 mBf. magasságon, fő folyási iránya D-É-i. A vízgyűjtő hossza 58 km, szélessége 7-16 km között változik. A vízgyűjtő felső része igen változatos hegyvidék, legmagasabb pontja a Vinye alatt beömlő Hódos-ér vízgyűjtőjén van, 662 mBf. (Kék-hegy).
Az ún. Bakonyalján Réde-Bakonybánk térségében folyik keresztül, majd a Kisalföld keleti peremén haladva Gönyű alatt torkollik a Dunába kb. 110 mBf. szinten.
A felső szakasz nagyesésű, hegyvidéki erdős terület, lejjebb nagyrészt domb-, néhol síkvidéki jellegű.
A vízgyűjtő hegyvidéki része sokkal csapadékosabb a torkolati, síkvidéki területnél.
A Concó 498 km2-es vízgyűjtőjét feltáró fő vízfolyás teljes hossza 49,0 km. Alsó szakasza - a 36,2 km hosszú Concó-patak - az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozik, felette a Komáromi Vízitársulat kezelésében –Feketevíz-ér néven- folytatódik. A vízfolyás a Bakony északi és a Vértes észak-nyugati részének vizeit gyűjti össze, és vezeti a Dunába.
A vízgyűjtő középső részén 17 km-re kiszélesedik, ide torkollanak be a legfontosabb mellékvizek: a Császár ér, a Kocs-Kisigmándi ér és a Szendi ér.
A Cuhai Bakony-ér hegyvidéki felső szakasza erdős, középső-alsó szakasza, valamint a Concó-patak vízgyűjtője mezőgazdasági jellegűnek mondható. Különösen jelentős az állattenyésztés. A főbb termesztett növények: kukorica, búza, cukorrépa és lucerna; számottevő továbbá a gyepgazdálkodás is. A terület hidrológiai adottságai nem kedveznek az öntözéses gazdálkodásnak, ez soha sem volt meghatározó jellegű.
A térségben a vízi környezet iránti legmarkánsabb igények egyike a horgászati hasznosítású vízfelületek létesítéséhez, fenntartásához kapcsolódik. Ez a rekreációs tevékenység hosszabbtávon is várható.
Általános tendencia, hogy a horgásztavak megjelenését követően, idővel egyfajta – szabályozott vagy spontán – rekreációs területhasználat alakul ki a tavak környékén, amelynek környezeti és ezen belül vízminőséget is érintő következményei vannak.
A vizek átjárhatósága a Cuhai Bakony-éren megvalósult, itt az egységes kék és zöld folyosó megléte egyelőre biztosított. A vízfolyás egyes mellékvizein, illetve a Concón a tározó tavak és a duzzasztók miatt ez már sehol sem biztosított.