Rába
A Rába Magyarország harmadik leghosszabb, emellett Nyugat-Magyarország legjelentősebb folyója. Ausztriában ered a Fischbachi Alpokban 1200 m körüli magasságban. Alsószölnök térségében lép Magyarország területére. A folyó 6,5 km hosszon határfolyó, majd Szentgotthárd belterületén egyesül a nála mintegy kétszer nagyobb Lapinccsal. Innentől kelet felé egy átlagosan 2,5 km széles völgyben haladva Körmenden keresztül eléri Rábahidvéget, majd azután északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan észak-keleti irányban tovább haladva a Kisalföldön Győrnél torkollik a Mosoni-Dunába. Viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó. Teljes hossza 283 km, magyarországi szakasza 216 km. A folyó teljes vízgyűjtő területe 11 074 km2, aminek kétharmada esik Magyarország területére.
A Rába balparti nagyobb mellékvízfolyásai a Pinka, a Sorok-Perint, a Gyöngyös és a Répce-árapasztó csatorna, míg jobb parton a Rába völgyének mélypontján áthaladó Csörnöc-Herpenyő és a Marcal gyűjti össze a kisebb patakok, vízfolyások vizeit.
A Rába magyarországi szakaszán két vízügyi igazgatóság osztozik: az országhatártól Sárvárig a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, míg Sárvártól a torkolatig a folyó mintegy 86,7 km hosszon az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területéhez tartozik. Az ÉDUVIZIG vagyonkezelésébe tartozó szakaszon a Rába szabályozottnak mondható, mindkét partja töltésezett, ezzel védve a folyó mentén elhelyezkedő településeket. A NYUDUVIZIG területén a folyó csak kb. 16 %-ban szabályozott (települések belterületén, közlekedési műtárgyak, árvízvédelmi töltések, támfalak mentén). Szentgotthárd, Körmend, és Sárvár védelmére 32 km hosszan épültek elsőrendű árvízvédelmi töltések.
A Rába erősen hordalékos folyóink közzé tartozik (világviszonylatban is nagy lebegtetett hordaléktöménységgel rendelkezik). A rómaiak idejében Arrabonak hívták, ami lefordítva „barnát” jelent, utalva a folyó színére. Hordaléka csepperózióból, másrészt a mederalkotó vízhozam következtében a szakadópartok földanyagának bemosódásából képződik. A görgetett és lebegtetett hordalék mozgása 12 m3/s vízhozam fölött kezd élénkké válni, ennél kisebb víznél nincs jelentősebb hordalékmozgás. A mozgás teljes kifejlődése 30 m3/s vízhozam esetén tapasztalható. Vízhozamtól függően a keletkezett hordalék több éves nagysága a 2-400 ezer m3 közötti mennyiséget is elérheti, ami szemléletes jelenséget okoz a Mosoni-Dunába történő betorkollásakor. A Rába természetes habzásra hajlamos.
Jelentős a folyó vízerő-hasznosítása: öt erőmű épült a magyarországi szakaszon, melyek munkára fogják a Rába vizét. Az alsószölnöki, csörötneki, a körmendi, az ikervári valamint a Kenyerin található erőmű összesen évi 29 millió kWh energiát termel. Számos erőmű található az osztrák folyószakaszon is.
A Rába jelentős élettér: hazánk mindmáig egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyójaként számos növény és állatfajnak ad otthont. Ezek közül is említésre méltó gazdag madárfaunája. Az észlelt fajok száma 200 felett van.
A folyó vadregényessége miatt közkedvelt a vízitúrázók körében.