Marcal vízgyűjtője
A Marcal a Rába folyó legjelentősebb jobb parti mellékvízfolyása. Sümegprága térségében, a Keszthelyi-hegység északkeleti oldalán ered és Koroncó község közigazgatási területén torkollik a Rába folyóba. Megközelítően 95 km hosszú.
A Marcal völgye a Kisalföld hordalékkal feltöltött medencéjének keleti peremén helyezkedik el. Vízgyűjtőterülete 3084 km2, melynek 5 %-a közép-hegység, 25 %-a dombvidék, 70 %-a síkvidék. A vízgyűjtő délkeleti része a Bakony hegységhez tartozik, az ettől északra levő rész a Sokoróaljai-dombvidék. A bal parton levő nyugati rész a Kemenesalja lejtőit foglalja magában, a többi része a Kisalföld déli részéhez tartozik.
A Marcal folyó a vízgyűjtőterület bal oldalán fekszik, mellékvizeinek jelentős része a Bakonyban ered. Ezeknek a dombvidéki jellegű kisvízfolyásoknak a vízjárása szélsőséges vagy időszakos. Jellemző, hogy az év nagy részében minimális a vízszállításuk, azonban a nyári nagyintenzitású csapadékokból, illetve tavasszal a gyors hóolvadás miatt vízhozamuk megnőhet, árhullám alakulhat ki. A patakok mentén – a Marcalba torkolló vízfolyások torkolati szakaszait kivéve – nincs bevédett ártér, így amennyiben a meder vízszállító képességénél nagyobb árhullámok alakulnak ki, az árterek elöntésre kerülnek.
Az árvizek kialakulása szempontjából jelentősebb mellékvízfolyások:
- Torna-patak
- Hajagos-patak
- Bitva-patak
- Gerence-patak
A Marcal vízgyűjtőterülete az Észak-dunántúli, a Nyugat-dunántúli és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságok működési területét érinti.
A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésben a Marcal vízgyűjtője önálló alegységként (1-4 Marcal) jelenik meg, mely a Duna részvízgyűjtő részét képezi.