1965. április 18-án a Földközi-tengeren kialakult ciklon hatására jelentős csapadékhullás kezdődött a nyugat-dunántúli folyók vízgyűjtőin. 6 nap alatt nagy területen esett 100 - 140 mm eső. Ennek hatására árhullámok indultak el a Rábán, Répcén és az Ikván.
Az árhullám 22-én tetőzött Szentgotthárdon és gyors völgyi levonulás mellett 23-án már elérte az ÉDUVIZIG területét. Sárvár és Ragyogóhíd között minden eddigi árhullámnál nagyobb tömegű víz érkezett erre a folyószakaszra. A tetőzés Sárvár alatt 0,2 - 1,0 méterrel meghaladta a mértékadó árvízszintet. A víz 23-án éjfél körül átbukott a Rába töltésén és 24-én a kora hajnali órákban előbb a bal parti, majd a jobb parti töltés is két-két helyen átszakította.
Ezzel egyidőben a Répcén is hatalmas árhullám alakult ki. Répcevisnél 22-én este tetőzött a folyó, ekkor Répcelakon, az árapasztó csatornán még csak 150 cm-es vízállást mértek, de hajnali fél 4-kor már minden korábbi vízállást meghaladva, 420 cm-rel itt is tetőzött a folyó. Egy órával később a bal parti töltés itt is átszakadt, majd reggel fél 7-kor egy másik helyen is elszakadt a védmű, s megindult a víz a Hanság irányába, elöntve Répcelak és Csánig egy részét.
A Rába bal partján kiömlő víz 24-én hajnalban elérte a Répce-árapasztó jobb parti töltését, és 25-én kora reggel a mentett oldal felől ezt is átszakította. Mindezzel együtt rengeteg víz gyűlt össze a Répce jobb parti és Rába bal parti töltései között, melynek visszavezetését a Rába bal parti töltésének mesterséges megnyitásával 25-én kezdték meg a Vízügyi Szolgálat szakemberei.
Az Ikván is jelentős árvíz vonult le, amely elöntéseket okozott Fertőszentmiklóson, Sopronban és Kópházán is.