Központi vízkárelhárítási bejelentések: +06 96 500 000
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +06 96 500 000

Az Észak – dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója az árvíz alatti és utáni vízvisszatartásról – 2024. szeptember 26.

vízvisszatartás kép

 

Az Észak – dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén az árhullám alatt valamennyi árvízkaput (Mosoni-Duna, Iparcsatorna és Abda) és torkolati zsilipet lezártuk. A Mosoni-Duna torkolati mű zárásával szeptember 14 – 21. között nem engedtünk vizet a Duna felé, tehát a Dunát leszámítva valamennyi folyó (Rába, Marcal, Répce/Rábca, Lajta, Mosoni-Duna) vize a Kisalföldön "maradt" és töltötte a medreket és a talajvíztartót. Az egyes számítások szerint a talajvíztartóba beszivárgó víz mennyisége az érkező vízhozam 30 %-t is elérte.

 

A belvízvédekezés során kizárólag a szivattyúzási határ feletti vizeket emeljük át a befogadóba, így ezek a medrek is maximális üzemvízszinten vannak.

Jelenleg is vizet tartunk vissza a Holt-Marcal medrében, a Rabkerti tónál a szokásosnál magasabb vízszintet tartunk és fokozatosan emeljük a Tatai Öreg-tó vízszintjét is.

 

Az árhullám levonulása után fokozatosan emeljük a vízpótlórendszerekbe betáplált vizeket, ezzel a mai napon pl.: a Rába vízhozamának 14 %-a a Kis-Rába rendszerbe folyik és élővízzel látja el Hanság déli részét. Működik az észak-hansági és a szigetközi vízpótlórendszer is, és lassan növeljük a Mosoni-Duna vízbetáplálását is.

 

A vízügynek a kezelésében lévő állami területeken van joga és lehetősége vizet visszatartani. Legfőbb stratégiai célunk a vizet a tájba juttatni.

A vízügyi szakemberek a vízügy rendelkezésére álló területeken – a lehetőségeikhez képest – a legtöbb vizet visszatartják.