A Víz Keretirányelv és Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv
Az Európai Unió vízpolitikájának, a „Víz Keretirányelvnek” (2000/60/EK irányelv, továbbiakban VKI) 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása. Magyarország a VKI és a kapcsolódó irányelvek, rendeletek előírásait átültette a hazai vízgazdálkodási, vízvédelmi szabályozásba.
A Víz Keretirányelv célja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a vizekkel kapcsolatban lévő védett területek „jó állapotba” kerüljenek.
A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeiből indul ki. Akkor tekinthetők a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minősége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2027-ig.
Emellett a VKI a következő általános célokat is kitűzi a tagállamoknak:
- a vízi és vizes élőhelyek romlásának megakadályozása, védelme, állapotok javítása
- a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével
- a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, veszélyes anyagok fokozatos kiiktatása
- a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,
- az árvizek és aszályok kedvezőtlen hatásainak mérséklése.
A VKI-ban megfogalmazott célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze.
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmát, valamint a tervezés szabályait a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004.(VII.21.). számú Korm. rendelet tartalmazza.
A Kormány a 1042/2012. (II.23.) Korm. határozattal hirdette ki Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (a továbbiakban VGT1), amely a 2010-2015 közötti időszak intézkedési programját tartalmazta.
- évben elkészült a VGT1 felülvizsgálata (VGT2), a 2016-2021 közötti hat év cselekvési programja, amelyet a Kormány a 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozattal tett közzé.
A VKI szerinti VGT felülvizsgálati kötelezettségnek megfelelően, 2021. december 22-ig elkészült Magyarország második felülvizsgált, 2022-2027 időszakra vonatkozó, harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT3), amelyet a kormány a „Magyarország 2021.évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről” szóló 1242/2022. (IV.28.) Korm.határozattal hirdetett ki.
A VKI 2015. december 22-re tűzte ki a „jó állapot” vagy potenciál elérését, amely alól indoklással 2021-ig, vagy 2027-ig, vagy tartósan lehet mentességet alkalmazni.
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről és a védett területekről rendelkezésre áll, a vizek terheléseit és a hatásokat, az állapotértékelések eredményét, a víztestekre vonatkozó környezeti célokat vagy mentesség alkalmazását, ennek indoklását. Tartalmazza a VGT kapcsolódását más ágazatok programjaihoz, a társadalmi véleményeket és tervezői válaszokat, és végül azt is, hogy a jó állapot eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség.
A teljes vízgyűjtő-gazdálkodási terv a www.vizeink.hu honlapon érhető el.