A területi vízgazdálkodás során törekedni kell arra, hogy a többletvízből és a vízhiányból származó esetleges károk előfordulási lehetőségét és mértékét elsősorban tározással (vízvisszatartással) oldjuk meg.
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén vízvisszatartás szempontjából nagyobb térségre ható vízilétesítményként a Tatai Öreg-tó és a Mosonszentjánosi duzzasztó említhető meg.
Az öntözőrendszerek is rendelkeznek kisebb duzzasztókkal, ezek azonban a felettük levő öntözési vízkivételek biztosítása érdekében létesültek, hatásuk csak rövid szakaszon érvényesül.
E két térségben a fenti céllal az alábbi adottságok mellett végezzük feladatainkat:
A Tatai Öreg-tó
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területének egyik legfontosabb vízgazdálkodási területegysége a Tatai-medence, melynek gerincét az Által-ér völgy alkotja. A Tatai Öreg-tó az Által-ér völgy legnagyobb tározó tava.
A Tatai Öreg-tó madártávlatból
A tó Tata város közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be, és zsilipeken keresztül öt ágon (ezek egyike a Vecserey-zsilip) távozik észak felé a városon át.
Vecserey-zsilip
A Tatai Öreg-tó árvíztározási és levezetési, ökológiai-természetvédelmi, ipari és mezőgazdasági, üdülési - idegenforgalmi - sportolási célokat egyaránt szolgál, melynek üzemeltetése hatályos vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik.
A 72/1996 (V.22.) Korm. rendelet 21/A §.(1) bekezdése alapján 2022. augusztus 31-ig, majd ezt követően legalább 5 évenként felülvizsgálni szükséges azon tározókat, melyek 30 ha-nál nagyobbak és a tározott vízmennyiség meghaladja az 1 millió m3-t. A Tatai Öreg-tó a jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedély szerint 201,5 ha kiterjedésű, térfogata 4.370.000 m3, Igazgatóságunk vagyonkezelésébe tartozik.
A felülvizsgálat keretében célunk azon hatások vizsgálata volt, hogy a Tatai Öreg-tó nyári üzemvízszintjének megemelése 10 cm-rel (vízmérce alapján 183 cm-ről 193 cm-re) mit fog jelenteni üzemeltetés szempontjából. A vízszintemelés lehetőségét a 2010-2012 évek közötti „Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja„ című projekt segítette elő. A tó felett lévő Által-ér mederrendezést követően a vízgyűjtőről érkező víz a rendezett medren keresztül jut a Tatai Öreg-tóba, s ezzel megszűntek a nem megfelelő vízszállítású kisvízfolyás kiöntéséből származó problémák (vízkárok, nyári időszakban az érkező vizek nem a tó feletti területeken hasznosultak, hanem a tó vízkészletét táplálják).
A megemelt vízszint a tó környezetében kiöntési problémát nem okoz, valamint 200.000 m3 többlet tározási lehetőséget biztosít, melyből a vízigények a 2022. aszályos évhez hasonló időszakokban is biztonságosan kielégíthetők lesznek a nyári időszakban.
A megváltozott vízigények szempontjából a korábban számottevő ipari vízhasználat (Bokodi Hőerőmű Vállalat) már egy évtizede nem jelentkezik, valamint az Által-ér öntözőrendszerben várhatóan jellemző lesz az Öntözési Közösségek megalakulása, melyek igényelni fogják a szabad vízkészletet, mivel ez létrejöttük egyik alapvető feltétele.
A rendszerre továbbra is jellemző a halastavi hasznosítás a Ferencmajori és Réti tavak esetében (458 ha halastó felület), ehhez kapcsolódóan nagyobb biztonsággal lesz végrehajtható a tavak feltöltése és vízpótlása.
Az emelt vízszint Tata város üdülési – idegenforgalmi – sportolási céljainak kielégítésében kedvező változást jelent.
A Tatai Öreg-tó a várral
Mosonszentjánosi duzzasztó
Igazgatóságunk Hansági Szakaszmérnökségének területén található a Hanság-főcsatorna egyik jelentős műtárgya, a Mosonszentjánosi duzzasztó. Működtetése az elmúlt 10 évben a 854-9/2011. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján történt, mely 2021. augusztus 31. napjáig volt hatályos.
A műtárgy már csak a kora miatt is egy nagyon különleges vízépítési mű, úgynevezett tűsgát, melyből Magyarország területén már csak néhány található.
1898-ban a magyaróvári főhercegi uradalom építtette, majd 1904-ben átadta a Rábaszabályozó Társulatnak, amely gondoskodott annak felújításáról.
A Hanság-főcsatornán ebben az időszakban 4 db duzzasztó épült, melyek célja elsősorban az volt, hogy segítségükkel a főcsatorna különböző szakaszain az altalajnedvesítés érdekében megfelelő vízszint álljon elő. Ma már csak 2 db duzzasztó maradt fent, a Mosonszentjánosi és a Mekszikópusztai, mely utóbbi Fertő tó egyetlen vízszintszabályozó műtárgya.
A Mosonszentjánosi duzzasztó több alkalommal is kiállta az idő próbáját: 1913. március 16-án a megengedett legmagasabb szintig történő próbaduzzasztás alkalmával tönkrement (betonfalai megdőltek, leroskadtak), de a társulat még ugyanabban az évben teljesen újraépítette.
A II. világháborúban ismét megsérült, felrobbantották, a felépítmény teljesen tönkrement, az alépítmény betonmaradványai a mederben még ma is fellelhetők. 1950 –es években az eredeti tervek szerint a megmaradt alapokra akarták a műtárgyat ráépíteni, de az nem bizonyult jó megoldásnak, ezért az új közvetlenül a régi gát felett épült meg.
A duzzasztó mai állapotában középen 7,0 m szélességű nyílással rendelkezik, melyet fa tűkkel (35 db) lehet elzárni. A két oldalán 2,0-2,0 m átmérőjű fatáblás zsilipnyílások találhatók, melyekkel az üzemelési előírásnak megfelelő duzzasztott vízszint állítható be. Funkciója tehát a duzzasztás általi vízvisszatartás, mellyel a környező Princz-Hanyi és Dél-Hansági területek megfelelő talajvíz háztartása biztosítható.
Működtetése a Fertő tó levezetőrendszer keretében, a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság által elfogadott üzemeltetési szabályzat, ill. a magyar hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján történt.
Az utóbbi évek vízhiányos időszakai a térség talajvízháztartására jelentős negatív hatással voltak. Ez alapján – összhangban a vízkészleteink tér- és időbeni megóvását célzó helyben tartással - célként fogalmazódott meg Igazgatóságunkon, hogy a Mosonszentjánosi duzzasztó jelenlegi üzemeltetési szabályzata által április 1. és augusztus 31. közé eső, tehát időben korlátozott duzzaszthatóságát egész évre terjesszük ki, aminek következtében beavatkozási lehetőségünk nyílik a környező területek talajvízszintjének megemelésére, ami által a terület vízháztartása pozitív irányba változik.
Határtérségről lévén szó, az üzemrendbe történő ilyen beavatkozás a magyarországi mellett, az osztrák területekre is hatással van. Ennek okán a két ország vízgazdálkodási szakértői a szükséges egyeztetések lefolytatásával elvégezték az üzemelési szabályzat (üzemrend) szakmai felülvizsgálatát. Az így elkészült és kidolgozott aktualizált üzemelési szabályzat megfelel mindkét Fél közös szándékának. A döntést nagyban segítette az elkészült az osztrák-magyar határtérség talajvíz-gazdálkodási terve, mely foglalkozott többek között a duzzasztó üzemrendjével és annak kihatásaival is.
A fentiek miatt szükségessé vált az üzemelési szabályzat módosítása, mely a duzzasztó üzemeltetésére, a duzzasztási időszakra, a duzzasztási vízszintekre, valamint az üzemeltetés peremfeltételeit meghatározó felszíni- és felszínközeli vízszint-adatokra terjedt ki. A szabályzat módosítása alapján a vízjogi üzemeltetési engedélyt is módosították.
A Mosonszentjánosi duzzasztó elzáró gerendáinak behelyezése