Integrált települési vízgazdálkodás
A XX. században a településeken a csapadékvizek minél gyorsabb elvezetése volt a műszaki megoldások középpontjában.
Az éghajlatváltozás, a csapadék korábbinál szélsőségesebb eloszlása és intenzitása miatt a korábban kiépített elvezető rendszerek nem elégségesek, és számos további problémát is okoznak:
- A még sok városban meglévő egyesített szennyvízcsatornák a kapacitásukat meghaladó mennyiséget nem képesek elvezetni, felhőszakadás esetén az aknákból kilép a szennyvíz, továbbá a szennyvíztisztító telepek hatásfokát is rontja a hirtelen megnövekedő csapadékmennyiség.
- Az egybefüggő csapadékmentes napok száma megnőtt, ilyenkor a talaj nedvességtartalma drasztikusan lecsökken.
- A nagyobb településeken a felszín nagy része burkolt, ami nem engedi a beszivárgást. Az elszikkadni nem tudó, lefolyó víz a sima felületeknek köszönhetően pár perc alatt megjelenhet a csatornában és a környező vízfolyásokban, ami akár kiöntést okozhat.
A villámárvizekre, a rendkívül nagy intenzitású esőkre a csapadék elvezetés már nem ad elégséges megoldást, mivel a legtöbb településen nem lehet elhelyezni az ehhez szükséges méretű vezetékeket, árkokat.
Ezen problémákra új szemléletű, integrált csapadékvíz gazdálkodási koncepció adhat megoldást, mely reagál a változó körülményekre, a nagy intenzitású esőknél biztosítja az élet- és vagyonvédelmet, de a hosszabb csapadékmentes időszakban javítja a mikroklímát, továbbá a település vízfelhasználási igényeinek kielégítésébe is besegít a vizek helyben tartását célzó megoldásokkal:
- A víz talajba juttatása előtt szükség lehet a víz tisztítására mechanikai és/vagy biológiai megoldásokkal.
- Az elsődleges cél a csapadék beszivárogtatása zöldfelületen vagy vízáteresztő burkolaton keresztül.
- Ha a terület nem alkalmas a csapadék egészének elszikkasztására, akkor jöhet szóba a csapadékvíz gyűjtése későbbi használatra.
- A lefolyás lassítása, a víz ideiglenes visszatartása különböző műszaki megoldásokkal.
- Párologtatással nagy mennyiségű csapadékvíz juttatható vissza a körforgásba, és akár olyan helyen is alkalmazható, ahol vízzáró burkolatok vagy a magas talajvíz miatt a szikkasztás nem alkalmazható.
Az integrált csapadékvíz-gazdálkodás műszaki megoldásaival a csapadékvíz jórészt a szabadtéren helyben hasznosul, így csökkentheti a felszín felmelegedését, a léghőmérsékletet, ezáltal a lakosok hőérzetét.
A települések a megvalósításhoz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keresztül tudnak pályázni forrásra.
Ezen kívül fontos, hogy a jogszabályi kötelezettség (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) alapján az ingatlan tulajdonosának telken belül kell gondoskodni a csapadékvíz elhelyezéséről, hasznosításáról, hogy ne terhelje a közterületi csapadék elhelyezésére kiépített műveket.
Forrás:
Buzás Kálmán: Magyarország csapadékvíz gazdálkodási stratégiája 2040-ig
Lépték-Terv: Vízérzékeny tervezés a városi szabadtereken