Öntözni vízjogi üzemeltetési engedély birtokában lehet, melyet a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ad ki vízjogi üzemeltetési engedélyezési tervdokumentáció alapján, mint első fokú vízügyi hatóság. Az öntözési vízjogi üzemeltetési engedélyek lehetnek egyszerűsítettek, vagyis egy évig érvényesek, illetve határozott időtartamra kiadottak általában 10 éves periódusra. Egyszerűsített engedélyek kérelme nem jellemző, mivel a terv igénye ugyan egyszerűsített, azonban az engedély csak egy évig érvényes.
Az időjárás következtében a Belügyminiszter tartósan vízhiányos helyzet kihirdetéséről dönthet, mely alapján rendkívüli öntözési vízhasználat is folytatható vízjogi üzemeltetési engedély nélkül, amíg a kihirdetés visszavonásra nem kerül.
Az öntözés a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, történhet közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m3/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területére megszakítás nélkül egy hónap időtartamig. Az eddig eltelt időszakban az igények nem voltak számottevőek az Igazgatóság működési területén, feltehetőleg a kialakult csapadékos időjárás következtében.
Az ÉDUVIZIG területén a vízhiányos területek vízellátása érdekében négy vízpótló rendszert üzemeltetünk: Szigetköz mentett oldali, Mosoni-Duna, Kis-Rába és Által-ér rendszer. A vízpótló rendszerek működtetése a Duna, Mosoni-Duna, Rába folyók, valamint az Által-ér természetes vízkészletére támaszkodva történik.
Öntözést biztosító vízpótló rendszereket alkotó öntöző fürtök az ÉDUVIZIG területén az alábbiak:
- Kis-Rába vízpótló rendszer:
~ Répce öntöző fürt
~ Kis-Rába öntöző fürt
~ Rábca öntöző fürt
~ Keszeg-ér
- Mosoni-Duna öntöző rendszer:
~ Észak - Hanyi öntöző fürt
- Szigetközi mentett oldali vízpótló rendszer:
~ Szigetközi öntöző fürt
- Által-ér öntöző rendszer:
~ Által-ér öntöző fürt
Öntözőfürtök az ÉDUVIZIG működési területén
A rendszereink üzemeltetésének célja az öntözésen kívül az ökológiai vízigény biztosítása a rendszerek élővíz jellegének fenntartása érdekében, természetvédelmi vizes élőhelyek, halastavak, horgásztavak, látványtavak, ipari létesítmények stb. vízigényének a kiszolgálása. Vízhiányos helyzetben ezeknek a rendszereknek kiemelt szerepe van az aszálykárok megelőzésében, enyhítésében.
Főműves vízhasználat a vízigény Igazgatóságunk felé történő előzetes bejelentése (tárgyév február 10-ig), valamint a vízjogi engedély alapján a vízhasználó és a vízszolgáltató mű üzemeltetője között létrejött mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződés szerint gyakorolható. Ennek értelmében mindhárom feltételnek (vízigény-bejelentés, hatályos vízjogi üzemeltetési engedély, vízszolgáltatási szerződés) teljesülnie kell, annak érdekében, hogy létrejöjjön a támogatott vízkiszolgálás. A vízhasználó a tényleges vízhasználatot annak megkezdését megelőzően 3 nappal korábban köteles bejelenteni a vízszolgáltató területi képviselőjének (szakaszmérnökség). A mezőgazdasági vízszolgáltatásra és annak igénybe vételére vonatkozó előírásokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/F. szakasza, a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV.3.) Kormányrendelet és a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II.18.) KHVM rendelet állapítja meg.
A főműves vízhasználat esetében a vízjogi engedélyes a vízszolgáltatási szerződése szerint alapdíjat fizet az Igazgatóságnak. A vízdíjat az Igazgatóság költségkalkuláció alapján határozza meg, melyben az öntözőrendszer fenntartási költsége kerül felosztásra a rendszerben engedélyezett vízmennyiséggel, és ebből adódik a vízdíj Ft/m3 mértékegységben.
A főműves vízhasználat esetében az Igazgatóság a szerződés alapján biztosítja a vizet a vízhasználónak térben és időben az adott vízkivételi pontnál.
Annak érdekében, hogy a vízkiszolgálás akadálytalanul történjen a vízhasználó részére, az öntözőrendszerek jó állapotban tartásához szükségesek állami források is.
A hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló 1426/2018. (IX.10. Korm. határozat végrehajtásával összefüggő intézkedésekről szóló 1800/2018. (XII.21.) Kormányhatározat 5. pontjában meghatározott forrásból az infrastrukturális hiányok megszüntetésére a 2019-2021 közötti években jelentős összeg volt fordítható.
A munkák megkezdéséhez a vízügyi igazgatóságok felmérték az illetékességi területükön az öntözési célra felhasználható, meglévő rendszerek eredményes működtetését gátló infrastrukturális-, eszköz és humán erőforrás hiányt.
Igazgatóságunk a hiánnyal érintett infrastrukturális elemként a Kis-Rábát jelölte meg 2019. évben, mint a működési terület legnagyobb vízpótló rendszerének főcsatornáját. A Kis-Rába teljes hosszában a helyreállítási munkálatok az alábbi beavatkozásokat tartalmazták a Rábaköz és a Dél-Hanság területén: cserjeirtás, kaszálás, fenntartóút kialakítás, kotrás, partisáv rendezés, partbiztosítás, vízmérce javítás, fenékgátak javítása terméskővel, meder elfajulás stabilizálása terméskővel, Kendergyári duzzasztó felújítása, Kisfaludi duzzasztó betonfelületének javítása.
Kis-Rába pártvédelem 2019. évben
2020. évben már mind a négy szakaszmérnökség érintett volt a munkák végrehajtásában, melyek a következők voltak: a Rétárok - csatorna, a Nováki-főcsatorna, a Keszeg-ér, a Bősárkány-Réti-csatorna, Fényes-patak, Mikovényi-árok, Kis-Rába, Vasútmenti-csatorna, Kőris-patak. A helyreállítási munkálatok az alábbi fő beavatkozásokat tartalmazták a Szigetköz, Rábaköz és a Dél-Hanság, Által-ér völgy területén: cserjeirtás, kaszálás, fenntartóút kialakítás, kotrás, partisáv rendezés, partbiztosítás, meder elfajulás stabilizálása terméskővel, Vasútmenti duzzasztó gépészeti és betonszerkezet javítás. Megtörtént a Keszeg-ér vízkivételi zsilipénél egyszerűsített vízrajzi távmérő állomás telepítése.
Bősárkány-Réti csatorna
Keszeg-ér mederrendezési munkálatai
Kőris-patak mederrendezés
Rétárok-csatorna mederrendezés
2021. évben a munkák folytatódtak a négy szakaszmérnökségen az alábbiak szerint.
A Hansági Szakaszmérnökség területén a Bősárkány-Réti-csatorna 10+300 cskm szelvényében vízkivételi zsilip létesítése, valamint mederrekonstrukció a Rábca 35+070 – 47+500 cskm szelvények között történt.
A Rábai Szakaszmérnökség területén a Kis-Rába elmaradt szakaszain mederrekonstrukcó, illetve partvédelem kialakítása kőszórással történt, továbbá a Kis-Rába bújtató felvízi oldalán gereb felújítás, alvízi szelvényében pedig egyszerűsített távmérő állomás kiépítése valósult meg.
A Szigetközi Szakaszmérnökség területén Nováki - főcsatorna iszapolási jellegű kotrási munkája folytatódott.
A Tatai Szakaszmérnökség területén egyszerűsített távmérő állomás kiépítése történt a Vecserei zsilipnél, az Által-ér 6+100-8+500 cskm között partfal megerősítés, a Fényes - patak 1+000-1+200 cskm és 7+300-8+000 cskm közötti mederszakasz kotrása, valamint az Új úti zsilip motorizálása valósult meg.
Összességében elmondható, hogy az évek óta halmozódó és kitolódó beavatkozások vonatkozásában az elmúlt évek forrásai pozitív helyzetet teremtettek. Jelentős kaszálási, iszapolási munkák voltak elvégezhetők, aszályos időszakban nagyban segítették rendelkezésre álló vízmennyiség célirányos továbbítását, azonban fontos lenne ezen munkák folytatása, melyekhez források rendelkezésre állása a jövőben is szükséges.
A meglevő öntözőrendszerekre támaszkodva - az aszályos helyzetnek megfelelően – öntözésfejlesztés keretében napirenden van az Észak-Hanságban a Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna meghosszabbítása a „Jánossomorja város felszíni vízpótlása és öntözésfejlesztése” projekt keretében.
Hasonló fejlesztés fog történni a Keleti-Rábaköz és a Tóköz vízpótlása érdekében a Kis-Rába öntözőrendszer vízkészletére támaszkodva.