A Lesvári szivattyútelep a XX. század első felében épült gőzkazános Ganz gyártmányú szivattyúkkal. A térség belvizeinek átemelésére szolgált.
A Kazánbiztosi Hivatal 1961-ben vonta be a Lesvár I. telep működtetési engedélyét, ezzel 55 évi üzemeltetés után állította le a telepet. Napjainkban múzeumként működik, melyben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) az 1980-as évektől összegyűjtötte azokat a vízgépészeti berendezéseket, amelyek másutt már kikoptak a hétköznapi gyakorlatból. A telep épületén belül fényképes tablók és térképek örökítik meg a szivattyútelep valamint a Rábaszabályozó Társulat történetét is.
Még a szivattyútelep létesítése előtt, 1889-ben olasz építőmunkások közreműködésével készült el az ikertáblás, öntöttvas Ganz és Társa gyártmányú leeresztő zsilip, amely - szépen faragott köveivel és eredeti gépészeti berendezésével - ma is kifogástalanul működik a szivattyútelep mellett. A zsilip építésével egyidejűleg fokozatosan bővítették a Kepés-Lesvári belvízöblözet csatorna-hálózatát, amellyel a Rábca és a Rába felé terelték a belvizeket.
Ikrény község építési szabályzata a külterületükön található lesvári régi szivattyútelepet
2000-ben a helyileg védett értékek közé sorolta.
Forrás:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_218/?query=m%C3%BAzeum&pg=19&layout=s