Árvízvédelem és folyamszabályozás
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén 11 db árvízvédelmi öblözet található, amelynek nagysága megközelítőleg 1400 km2 (elöntéssel fenyegetett terület). Az öblözeteket 13 db elsőrendű árvízvédelmi védvonal mentesíti az árvizek hatásaitól, amelyeknek hossza összesen 474,71 km. Az árvízvédelmi fővédvonalban 210 db műtárgy található, amelyből 103 db vízrendezési célú belvízvédelmi funkcióval is rendelkezik.
Győr-Moson-Sopron megyében a fővédvonalak hossza 368,2 km, a települések az ártéri öblözetekben árvízvédelmi fővédvonalakkal érintettek. A Vas megyét érintő védvonalak a Rábaközi, Nicki és Kemenesaljai öblözet területét, a Veszprém megyét érintő védvonalak a Rábaközi és Kemenesaljai öblözet területét, a Komárom-Esztergom megyét érintő védvonalak a Komárom-Almásfüzítői és a Tát-Esztergomi öblözet területét mentesítik a közvetlen elöntésektől.
Az Igazgatóságunk kezelésében álló védművek az árvíztől és belvíztől 10 város és 242 település védelmét biztosítják, mely a négy megyében több mint 700 ezer lakos élet- és vagyonbiztonságát jelenti.
Az Igazgatóság az árvízvédekezéssel kapcsolatos feladatai közül a megelőzési és felkészülési időszakban többek között ellátja és irányítja a vízkárelhárítás műszaki és igazgatási teendőit, folyamatosan elvégzi a védművek építését, fejlesztését és karbantartását, a vízkárelhárítási művek felülvizsgálatát. Feladata a vízkárelhárítási szervezet aktualizálása és felkészítése, valamint védelmi tervek készítése és aktualizálása.
Az Igazgatóság operatív védekezési feladata az árvízi riasztás és előrejelzés, az operatív ár- és belvízvédekezés. Elvégzi a védekezés területi tervezését és szervezését, valamint segíti és szakmailag irányítja a védekezésért felelős egyéb szervezeteket (pl. Helyi önkormányzatok, Vízitársulatok). Mindemellett fontos feladat az egyéb, együttműködő szervezetekkel való együttműködés. További feladat a tájékoztatás, a védekezés utáni helyreállítási munkálatok elvégzése és a védekezés dokumentálása, kiértékelése.
A folyamszabályozással kapcsolatos feladatok közül elvégzendő a folyó és a folyószakaszok, valamint a Fertő-tó szabályozásával kapcsolatos tanulmányok és tervek összeállítása. További feladat a folyami és a tavi műtárgyak, létesítmények üzemeltetése, fenntartása és ellenőrzése, valamint a jeges ár elleni védekezés ellátása, a jég kártétel nélküli levezetésének irányítása, jégtörő hajók fenntartása és szükség szerinti bevetése. Igazgatóságunk feladata a működési területen elhelyezkedő kijelölt viziutakon a hajóút kitűzés elvégzése, valamint a szükséges jelentések elkészítése és statisztikai adatszolgáltatás nyújtása.
Az Igazgatóság területén kialakuló események felderítésében nagy jelentősége van az egész területet lefedő, az észlelést végző gát- és csatornaőrhálózatnak.
Az eddigi legjelentősebb árvizek az 1954-es, és az 1965-ös, 2002-es, 2006-os, és 2013. évi rendkívüli Dunai árvizek, az 1991-es, valamint a 2009-es Lajta árvíz, az 1965-ös, 1996-os, 2009-es és 2013 évi Rába árvizek.
