Igazgatóságunk története

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területe 6370 km2. Magába foglalja Komárom-Esztergom- és Győr-Moson-Sopron megye egészét, illetve Vas- és Veszprém megye északi részeit. Igazgatóságunk területén négy szakaszmérnökség működik: a Hansági, a Rábai, a Szigetközi és a Tatai.

Legfontosabb tevékenységeink:

Igazgatóságunk meghatározó szerepet tölt be a vizek kártétele elleni védelemben. Ennek keretében kezeli és fenntartja a kizárólagos állami tulajdonban lévő vízfolyásokat, védelmi létesítményeket és szakmailag irányítja a vizek kártétele elleni védekezést. A vízfolyások és állami művek fenntartását a központi irányítása mellett a szakaszmérnökségek végzik. Igazgatóságunk határvízi tevékenysége során részt vesz a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság és a Magyar-Osztrák Határvízi Bizottság munkájában. Igazgatóságunk közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók készítésében és koordinálja az EK Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítését, működési területén végzi vízállapot értékelést.

További feladataink:

Ármentesítés, folyam és tószabályozás, határvízi tevékenység, belvíz, helyi vízkár és aszálykár elhárítás, vízminőség kárelhárítási feladatok irányítása, vízhozam mérések irányítása és vízrajzi adatok feldolgozása, vízkészletek és vízhasználók ellenőrzése, működési területünkön található települések, ipari és mezőgazdasági létesítmények vízellátása, kisminta kísérleti telep működtetése, távlati ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos fenntartói feladatok ellátása, a vízgyűjtő hatóság megkeresése esetén szakértői közreműködés a vízügyi hatósági és szakhatósági eljárásokban.

50 ÉVES A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT

1953. október 1-én 50 éve jött létre Magyarországon az egységes vízügyi szolgálat, annak területi szervei, a vízügyi igazgatóságok, és köztük a Győri Vízügyi Igazgatóság, amely 1959. óta a természet földrajzi határok hangsúlyozása érdekében az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nevet viseli.

Működési területét a vízrajzi egységek, vízrendszerek és az állami közigazgatási egységek határainak együttes figyelembevételével alakították ki.

A Vízügyi Igazgatóság a vízgazdálkodási tevékenység koordinálása céljából kerettervet készített, amellyel az ár-, belvíz, vízminőség-védelmi és vízkészlet-gazdálkodási feladatok megfogalmazása mellett működési területén elősegíti a lakossági kommunális, valamint egyéb vízigények kielégítésének összehangolását. A hatósági feladatai mellett a területén felel a vízkár-elhárítási feladatok összehangolt irányításáért.

Ezzel olyan szervezet jött létre 50 évvel ezelőtt, amely természetföldrajzi határokon belül biztosítja a társadalomban felmerülő vízzel kapcsolatos igények integrált szakmai kezelését, illetve a hatósági és a területi munka egymásra épülésén keresztül az ügyfélbarát vízügyi államigazgatás feltételeit.

Fennállása alatt több átszervezésen ment keresztül az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Létszámban bekövetkező legnagyobb változást az 1994. év hozta. A hatósági munka függetlenségének az elérése érdekében, igazodva az Európai Unió gyakorlatához megkezdődött a termelés – az érdekeltség – leválasztása a Vízügyi Igazgatóságról és, a mintegy 1700 fős létszám 430 főre változott.

Ezzel a döntéssel olyan szervezet jött létre, mely alapjául szolgálhat az Európai Unió által elfogadott és a tagországokra nézve kötelezően alkalmazandó Víz Keretirányelv megvalósításának. A 2004. évi csatlakozásunk után pedig megfelelhetünk az Unió azon elvárásának, hogy a fenntartható vízgazdálkodás keretében a kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználatok száma mindenkor álljon rendelkezésre az elegendő mennyiségű és jó minőségű víz, valamint létrejöjjön a vízgyűjtő határokon alapuló és integrált szemléletű, ügyfélbarát vízügyi igazgatás.