Fertő tó hinarasodása

A sekély Fertő tó nyílt vízében és nyitottabb öbleiben a füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum) és a fésűs békaszőllő (Potamogeton pectinatus) gyökeres, úszó levél nélküli, hosszú hajtást fejlesztő vízinövények a jellemzők. Mindkét faj széles földrajzi elterjedésű és tömegesen előfordulhatnak a magas sótartalmú vizekben is. Ezek a vízinövények egykor hatalmas mezőket képeztek és alakították a tóra oly jellemző boszorkánygyűrűket. A két faj növekedési ciklusa a Fertő tóban a jég olvadása után a víz felmelegedésével indul meg, májusra a növény eléri a víz felszínét, ás általában augusztus közepére alakul ki a legnagyobb növényi tömeg, majd novemberre eltűnik. Az 1930-as években figyelték meg és írták le először a tó erőteljes hínarasodást. A 60-as évek közepén a fésűs békaszőlő előfordulása jelentős mértékű volt, a boszorkánygyűrűk átmérője elérte a 70 métert is. A 70-es évek második felére viszont a nyílt vízterületekről gyakorlatilag eltűntek. Ezt a jelenséget egyes szakértők a növényevő halak telepítésére vezetik vissza.

 

A Fertő tő Fertőrákosi öböl déli vízterületein 2014. augusztus végére a füzéres süllőhínár tömeges előfordulása figyelhető meg. Az északi részen az előfordulás szórványos. A nyílt víz irányában már ritkábban jelenik meg.

 

A két domináns hínárfaj más-más formában jelenik meg. A füzéres süllőhínár szinte szőnyeget képez a víz felszínén, míg a fésűs békaszőlő nagyátmérőjű gyűrűket alkot. Mennyiségük a fedettség függvényében változhat. Tömeges előfordulásukat három tényező korlátozhatja vissza:

  • a hullámzás mechanikai hatása,
  • a hínárra kiülepedő finom üledék,
  • a fényviszonyok.

Általában az üledék típusa a két hínárfaj esetében nem meghatározó jelentőségű.

A három tényező kombinációja határozza meg a füzéres süllőhínár fertőrákosi öbölben történő elterjedését is, ezért a „A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója” KEOP-7.3.1.2/09-2009-0020 az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekt részben hozzájárulhat a Fertőrákosi öböl áramlási viszonyainak javításához, ami kihatással lehet az öböl állapotára is.

"A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukcióját” célzó  KEOP-projekt, meghatározott tartalmi keretei miatt, a Fertővel kapcsolatos szakmai kérdések közül csak egy célzott kérdéskör javítása (pl. belső tápanyagterhelés mérséklése) érdekében tartalmaz intézkedéseket. A tó távlati, több szakterületet és ezek kölcsönhatását is átfogó kezelését az osztrák féllel együttműködésben megvalósuló „Fertő tó stratégiai tanulmánya” elkészítésére irányuló projekt hivatott megfogalmazni. A Stratégiai Tanulmány jelenleg véglegesítés alatt áll. A Stratégiai Tanulmány szakmailag egyeztetett távlati célkitűzései között szerepelnek többek között a tómeder növényzetének kezeléséről szóló intézkedések is.