Készen áll a szezonra a magyar jégtörő flotta

2017. óta folyamatosan zajlott a vízügyi ágazat állományába tartozó jégtörő hajók felújítása, mely 2019 őszére fejeződött be, így a flotta 22 hajója készen áll a 2019-2020 évi jégtörési feladatok elvégzésére. A megszépült jégtörők – melyek „melegentartása” december 15-től március 15-ig tart - 2019. december 16-án egy sajtótájékoztató keretében mutatkoztak be Budapesten.

A sajtóesemény végén a résztvevőknek lehetősége nyílt egy rövid hajóutat tenni a bajai vízügy vagyonkezelésébe tartozó Wesselényi jégtörőn.  A rendezvényen dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatásért és vízügyért felelős helyettes államtitkár is felszólalt a Belügyminisztériumtól, a felújítási munkálatok fontosságáról pedig Láng István az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője beszélt.

A 2016-2017-es téli időszak nem csak a vízügyben dolgozó szakembereknek emlékezetes, de mindenkinek, aki saját szemével látta, vagy csak a híradók képein követte a jeges árhoz kapcsolódó védekezést – és a jég útját. A tartósan alacsonyon hőmérsékletnek köszönhetően a Dunán, a Tisza teljes magyarországi szakaszán, valamint mellékfolyóin jelentős mennyiségű jég képződött. A jeges árhullám biztonságos levezetése érdekében a magyar jégtörő flotta Tokajtól Szegedig, valamint Szerbiában teljesített szolgálatot.  A néhol 40 cm vastag jégtáblákkal folytatott sikeres küzdelem ugyanakkor a több mint 40 év átlagéletkorú hajókon jelenős károkat idézett elő. A természet erői olyan mértékben igénybe vették a hajóparkot, hogy indokolttá vált a felújításuk, melyre a magyar kormány 983.717.417 Ft értékben biztosított pénzügyi forrást. Az embert és eszközt egyaránt próbára tevő időszak nyomatékosította a magyar jégtörők nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő szerepét.

Jeges történelem

A folyókon előforduló jégzajlás természetes folyamat, ám a hatása kiszámíthatatlan. Bár a folyószabályozás jelentősen csökkentette a jégkárok lehetőségét, teljesen megszüntetni nem tudta. A védekezés érdekében számtalan technikát kipróbáltak a szakemberek: tüzérséggel, aknavetőkkel, de még repülőgépekről szórt bombákkal is próbálták megbontani az álló jégmezőt – kevés sikerrel. Vagyis a jégtörő hajók üzembe helyezése előtt Magyarországon szinte reménytelennek tartották a jeges árvizek elleni küzdelmet.

A legnagyobb jeges áradást 1956 tavaszán szenvedte el az ország.  Az év januárjában -25°C-os rendkívüli hideget is mértek, a Duna Dunaföldvártól lefelé több száz kilométer hosszban teljes szélességben befagyott, helyenként pedig 11 m vastag, megbonthatatlan jégtorlaszok képződtek. Március 7-én hiába kezdték bombázni Érsekcsanádnál a jeget, pár nap múlva Baján átszakadt a gát, elöntve a város egy részét és alatta több ezer hektárnyi területet. Az 1956. évi pusztító jeges árvizet követően született a döntés arról, hogy a jégrombolás hatékonyságának növelése érdekében jégtörő hajókat kell alkalmazni.

A flotta kiépítése 1959-1988 között zajlott, így az utolsóként elkészült hajó építésekor az elsők már csaknem 30 évesek voltak. A hajók többsége a Balatonfüredi hajógyárban, egy az Óbudai hajógyárban, egy a Tiszalöki Hajójavító üzemben, 3 hajó pedig Arhangelszkben készült. A külföldi és hazai tapasztalatok alapján a Balatonfüredi Hajógyárban épült „Jégtörő I” hajó alakja, manőverezési készsége és szerkezeti felépítése lehetővé tette, hogy ráfutásos módszerrel törje a jeget, vagyis maximális sebességgel ráfusson a jégre és a súlyával összeroppantsa.

Ha azonban már olyan vastag a jég, hogy ez a módszer nem vezet eredményre, akkor az úgynevezett „döngölővel”, vagyis speciális ellensúlyokkal felszerelt jégtörőkre van szükség, amelyek a dülöngélő mozgásukkal biztosítják, hogy ne szoruljanak a jégbe. A jégtörő hajópark üzemeltetéséről szóló 24/2012. (V. 31.) BM utasítás alapján jelenleg 22 hajó szerepel a Vízügyi szolgálat állományában, ezek közül 8 döngölős.

A jégtörő hajókat a biztonság és a hatékonyság érdekében nem külön-külön, hanem csoportosan foglalkoztatják. Rendszerint 2-3 nagy és kicsi hajó dolgozik együtt, hogy szükség esetén segíteni, menteni tudják egymást. A Dunán 8 (köztük a legnagyobb hajó, a Széchenyi, mely az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állományába tartozik), a Tiszán 13, a Balatonon pedig 1 hajó vár bevetésre.