Felvették a megyei értéktárba a Patkányosi szivattyútelepet

Igazgatóságunk vagyonkezelésében lévő Patkányosi szivattyútelep és szivornya a Patkányosi tápcsatorna torkolatában, Győrzámoly külterületén helyezkedik el. E község az egyetlen az Alsó-szigetközi települések közül, amely felnyúlik a „nagy” Dunáig, magában foglalva a hullámtér mintegy 5 km hosszú szakaszát, északról övezve Vámosszabadi területét. Vízhálózatát a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna mellett számos vízfolyás az észak dél irányú Zámolyi-csatorna, a Szavai csatorna és az Örömkőlaposi csatorna alkotja.

A létesítmény szükségességét az alábbi történelmi fejlemények indokolták: az 1892. évben a térségben levonult katasztrofális mértékű árvíz során – a Győrújfalunál történt gátszakadás következtében - Alsó-szigetköz víz alá került. Az akkori kormányzat – a térségben már az 1880-as évektől, az árvízi katasztrófák elleni védekezés céljából működő négy érdekeltségből - megalakította a Szigetközi Ármentesítő Társulatot. Az 1897 és 1899-ben bekövetkezett gátszakadások okozta óriási károk hatásai miatt a Társulat elhatározta, hogy az ármentesítés kérdését a térségben egységesen kezeli. Az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében munkálatok indultak meg  a Duna és a Mosoni-Duna mentén lévő töltések megerősítésére.  Ezt követően a belvízlevezetés kérdései kerültek előtérbe. Új korszakot jelentett gróf Khuen Héderváry Károly volt miniszterelnöknek a társulat elnökségében kifejtett tevékenysége. 1910-től a világháború kezdetéig sorra épültek a gőzgépes szivattyútelepek /Kisbodaki telep, Zsejkei telep, Kisbajcsi telep, Győrzámolyi telep/.  Az I. világháború befejezése után a társulati elnökségét édesapjától átvevő, ifj. gróf Khuen Héderváry Károly felsőházi tag irányításával indultak újra nagy erőkkel a belvízmentesítési és ármentesítési munkák. A szénszállítási nehézségek és költségek miatt eltérően az addigi rendszertől az új telepeket az 1920-as évektől kezdve a nyersolaj üzemre tervezték.

Ezen elvek szerint épült meg 1926-ban az Ásványi szivattyútelep 100 lóerővel és 1200 liter másodpercenkénti vízszállítással, valamint 1927-ben a Patkányosi telep 150 lóerővel és 1880 liter másodpercenkénti vízszállítással, kompresszor nélküli Diesel-motorokkal meghajtva. Ezen beruházásokat a Társulat azzal a célzattal valósította meg, hogy a Szigetköz részére olyan csatornahálózatot és belvíz átemelő telepeket létesítsen, amelyek alkalmasak arra, hogy ezen a termékeny területen a mezőgazdasági termelést biztosabb alapokra helyezzék.

A telepnél lehetőség van megfelelő dunai vízállások esetén fordított irányú, szivornyakénti történő működtetésre: eredetileg is úgy tervezték meg és alakították ki, hogy kedvező külvízállások esetén a beépített 1100 mm átmérőjű szivornyán keresztül vizet lehet vezetni a hullámtérből a mentett oldalra. A szivattyútelep jelenleg is rendszerben van, üzemképes.

A KEOP Európai Uniós program keretében megvalósult „Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése” tárgyú projekt által 2014. évben a hullámtéren végrehajtott fejlesztések illetve a telepen beépített szivornya gépészeti felújításának együttes hatására lehetővé vált a folyamatos üzemű szivornyázás. Ezáltal a Patkányosi szivattyútelep és szivornya a Szigetközi Mentett Oldali Vízpótló Rendszer egyik kulcsműtárgyává vált. A múlt században épült vízimérnöki létesítmények közül a Nagy- Duna menti ár- és belvízveszély elhárításában van/volt szerepe.

A Patkányosi szivattyútelepet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Regionális Iroda a 410/2849/2004 számú határozatával, ideiglenes védelem alá helyezte, majd a 11/2006. (V.9.) NKÖM rendelet ipari műemlékké nyilvánította.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottsága 2022. szeptember 16-án megtartott ülésén a „Patkányos-pusztai szivattyúházat” nemzeti értékként felvette és az „ipari és műszaki megoldások” kategóriába sorolta be.